• Mi volt a leginkább meglepő számodra az előadásban? Miért? Indokold válaszod!
• Mi a hasonlóság és a különbség a társadalmi és a nem társadalmi (például biológiai) hálózatok között?

1. Kérdés:

Számomra leginkább az volt meglepő, hogy a társadalmi hálózat eloszlása demokratikus és belső rend van benne.

Leginkább azért lepett meg ez, mert úgy gondoltam, hogy az egyes emberek népszerűségéből és természetéből fakadóan több ismerőssel és kapcsolattal rendelkeznek ezért ők úgynevezett HUBokká válnak és csomópontot jelentenek. 

2. Kérdés:

Hasonlóságnak leginkább azt tartom, hogy nagy méretei miatt mindkettőre jellemző, hogy attól még hogy kiveszünk egyes elemeket a rendszer nem omlik össze és megtarthatja stabilitását. Azonban a legfontosabb pontok támadása pl: biológiában vírus, vagy internetnél hacker támadás nagy károkat okozhat.

Különbség :

A különbség leginkább abban található, hogy a társadalmi háló demokratikus hatvány függvény eloszlású még a nem társadalmiakra ez nem jellemző.

1. Kérdés: Te mit tettél volna Snowden helyében? Lett volna bátorságod feladni a kényelmes Hawaii állásod, elhagyni a családodat és a szeretteidet?

Nehéz beleképzelnem magam a helyébe, hiszen nem láthatok és tudhatok mindent amit ő. Így nem vagyok tisztában a családjához való viszonyával, a nézeteivel és a terveivel. Az biztos, hogy számára az internet szabadságának eszmei értéke fontosabb, mint saját élete, azonban én nem vagyok benne biztos hogy ezzel az áldozattal bármit is el fog érni. Így ezeknek tükrében nem biztos hogy megtettem volna azt amit ő tett.

2. Kérdés: Szerinted Snowden hős vagy hazaáruló? Mi lehet a motivációja? Miért csinálhatta ezt?

Szerintem inkább nevezhető hősnek, mint hazaárulónak. Amit tett, azt az emberi jogok védelmében tette, nem pedig önös célokból vezérelve. Én egy ilyen cselekedetet csak akkor neveznék hazaárulásnak, ha vagyonszerzési céllal más államok tulajdonába adta volna a titkos dokumentumokat, így azonban, hogy a saját népének jogait védte nem tartom annak. Nem vagyok benne biztos, hogy tettével közvetlenül változásokat fog elérni, de szerintem a célja inkább az volt, hogy felhívja a figyelmet a problémára és bátorságával másokat is arra buzdítson, hogy hasonlóan tegyenek.

3. Kérdés: Téged zavar személyesen az a mélységű és rendszerességű megfigyelés, amit az NSA végez? Tartasz attól, hogy konkrétan Téged megfigyelnek? Kell ettől bárkinek tartania vagy ez teljesen elvont dolog? Miért? Indokold válaszodat!

Én személyesen nem tartok attól, hogy engem megfigyelnek, hiszen nem gondolom, hogy sok értékes információt szerezhet bárki is azzal, hogy azt nézi, hogy milyen internetes oldalakat látogatok. Emellett nem hiszem, hogy jutna erőforrás arra, hogy minden magánember életét és internethasználatát megfigyeljék. Nem gondolom, hogy ez egy elvont dolog lenne, de naivan abban bízok, hogy az állam az illegális tevékenységekkel foglalkozó embereket figyeli meg, és nem pedig azokat akik nem támogatják az aktuális kormányt, vagy csak valamiért nem kívánatos személyek.

1. Feladat:

Mit gondolsz Miller előzetes várakozásairól és arról, amit tapasztalt? Vajon más másképpen járt volna?

Szerintem érthetőek voltak Miller elképzelései arról, hogy miben fog változni az élete, hiszen rengeteget lehet arról hallani, hogy az internet rossz hatással van az emberekre. A legtöbb vélemény szerint, amellett, hogy az internet egy, az életünket megváltoztató innováció, rendkívül negatív hatással lehet a szociális interakcióinkra. Miller is azt gondolta, hogy a hálózatból való kiszakadásával egy teljesebb életet élhet, több időt szakíthat hobbijaira és elérheti az általa fontosnak vélt célokat. Eleinte ezek tényleg megvalósulni látszódtak, azonban az idő haladtával világossá vált számára, hogy a problémáit nem az internet okozza, és azzal hogy felhagy a használatával nem változtatja egyből teljesen boldoggá életét. Ezzel számomra a cikk sokkal realisztikusabbá vált, és örülök, hogy nem azt tette konklúziójává , hogy internet nélkül mindenki sokkal boldogabb lenne. 

Emellett persze elmondható, hogy mindenkire más hatással lett volna ez a kísérlet, hiszen más módokon használjuk az internetet és így hiánya is másképpen érint mindenkit.

2.Feladat

Mit gondolsz, vajon Te hogyan bírnád ki internet nélkül egy évig? Mi történne veled? 

Jelenleg az életemben nagyon fontos szerepe van az internetnek, hiszen tanulmányaimat lehetetlen lenne nélküle befejeznem, így ez jelentené a legnagyobb hiányt. Emellett még a szociális oldalak és a rengeteg szórakozási lehetőség hiányozna a legjobban. Szerintem  az életem sokkal kényelmetlenebbé és nehézkesebbé válna, rengeteg olyan feladat hárulna rám, amelyeket jelenleg az internet teljesen levesz a vállamról. Ugyanakkor a több órányi haszontalan böngészés helyett többet tudnék foglalkozni a hobbimmal és több figyelmem jutna a környezetemre.Személyiségi szempontból nem hiszem, hogy változnék, úgy gondolom hogy az életben lévő prioritásaim megmaradnának, hiszen ezek nem az internettől függnek. 

Összességében tehát több szempontból is nehézségeket okozna számomra az internet hiánya, és biztosan üresebb lenne az életem, de ettől még nem ez befolyásolja az embert aki vagyok.

1. Kérdés: Castells melyik gondolata ragadta meg a leginkább a figyelmedet? Miért?

Számomra a legérdekesebb rész Castells a digitális megosztottságról és a globális összekötöttségről alkotott véleménye volt. Ennek oka leginkább az, hogy a globalizáció mindig is foglalkoztatott és úgy gondolom hogy ez szoros kapcsolatban áll a kommunikációs technológiák fejlődésével. Emellett még az a rész, melyben Castells a nyugati modell különbségeit taglalja a más országokban kialakult hálózatokkal szemben szintén felkeltette az érdeklődésem, ezen belül is kiváltképp az oroszországi hálózati modell sajátosságai.

2. Kérdés: Melyik gondolatával vitatkoztál volna leginkább? Miért? Mit mondtál volna neki?

Castells az interjúban szereplő legtöbb gondolatával egyetértek, kivéve a reklámipart taglaló részt. Én jelenleg nem látom úgy, hogy lehetőség lenne a reklámok helyett más pénzügyi forrást biztosítani a televízió számára. Ezzel kapcsolatban kérdeztem volna meg tőle, hogy hogyan képzeli azt, hogy a hirdetők üzenetét a műsor tényleges tartalma fogja visszaadni.

1. Feladat: 

Te mit gondolsz arról, hogy alapvetően milyen a technológia és a társadalom viszonya? Melyik határozza meg melyiket? Miért?

Véleményem szerint egyik sem determinálja a másikat, hanem egyfajta kölcsönhatás áll fent a kettő között. Az egyikben létrejövő változások megfigyelhetőek a másik fejlődésében is, valamint számos esetben elősegítik vagy korlátozzák annak lehetséges működését.

2. Feladat:

A cikkben és az órán bemutatott elméletek közül melyiket találod a leghasznosabbnak? Miért? Hasonlítsd össze az általad kiválasztott elméletet a többivel, írj legalább 3 pozitív érvet az általad választott elmélet mellett és 3 negatívat a többiekkel szemben.

Az információs rendszerek alkalmazásának célja a gazdasgi működés eredményességének és hatékonyságának  javítása, azaz, az üzlezti értékmaximalizálás. A tudományos determinizmusból kiinduló, pusztán statikus, természettudományi logika (adatelemzési perspektíva) szerint felépített rendszerek kudarcra vannak ítélve, mivel nem veszik figyelembe a környezeti struktúra hatásait. Az optimális rendszer felépítéséhez tehát szükséges a társadalomtudományok leíró-elemző metodikáját és dinamikus folyamatait felhasználni.

A SCOT – elmélet lényege, hogy nem foglalkozik a társadalom és a technológia egymásra hatásának sokat vitatott ok-okozati relációjával, hanem a műszaki innovációk részének tekinti az emberi közösségeket, mégpedig a rugalmas technológiaértelmezésen keresztül. A SCOT elmélet legfőbb problémája tehát, hogy a technológia hatásait figyelmen kívül hagyja. Elsősorban a tervezési szakaszra összpontosít, emiatt nem vizsgálja azt, hogyan hat a társadalom a technológia későbbi életciklusaira, úgy mint a növekedési,  telítettségi és a hanyatlási fázisokra. További aggályokat vet fel, hogy egy adott technikai műtárgy jelentésének tulajdonságait  különböző társadalmi csoportok másként értelmezik, így az alkalmazásának kérdései, esetleges problémái nagyban eltérhetnek egymástól. A SCOT filozófiái problémái között tehát az egyik legjelentősebb, hogy magának a fejlesztés mikéntjének dilemmájára nem ad koncepcionális magyarázatot.

Az, hogy egy innovációt elfogadnak, vagy elutasítanak, az a klasszikus diffúziós modellekben annak eredményeként alakul ki, hogy a technotudomány élesen elválik a társadalomtól. A diffúzió elméletnek így az a fő problémája, hogy a hatékony megvalósításhoz nem lehet különválasztani a társadalmi és technikai megközelítéseket. Továbbá a Rogers-féle rendszerben komplikációkat okozhat, hogy az egyén optimális esetben önállóan dönt a megvalósításról és a kivitelezésről, azonban a hatékonyságot torzíthatja a kényszerített/korlátozott döntéshozatal.

Ezzel szemben az ANT paradigmában a szervezetek és a technológia elválasztása érzékelés eredménye, amely viszont ugyancsak társadalmilag konstruált. Az erős konstruktivizmus fontos elven a tökéletes szimmetria, a műszaki, és a társadalmi tényezők között, ezért véleményem ezért az ANT hangolja össze a két perspektívát. Az ANT egyik alapvető tétele, hogy a technikai objektumok folyamatos interakciók során, egymást kölcsönösen formálva alakulna ki és fejlődnek szoci-technikai entitásokká. Tehát az emberi az emberi tényezők a hálózatépítő mivoltukban maguk is a hálózatok által formálódnak. Bár a társadalom természetes állapota a rendezetlenség (entrópia), viszont a rendet a cselekvők véget nem érő aktivitása visz a hálózatba. Beláthatjuk tehát, hogy a leghatékonabb kooperáció társadalomtudományi és természettudományi perspektívában az ANT által jöhet létre.

A tudománytechnológia – elméletek és a gazdaságinformatika kapcsolatrendszerében szükséges a technológiai determinizmustól elmozdulva, a komplexitás és a hálózati fenomenológia kezelésével együtt a társadalmi konstruktivizmus elvét is az ITC alkalmazások elemzésénél figyelembevennünk.

1. Kérdés:

Az öt, cikkben ismertetett elmélet közül melyik áll hozzád a legközelebb? Miért? (Indokold is a válaszodat!):

A cikkben szereplő meghatározások közül hozzám egyértelműen a technológia megközelítés áll legközelebb. Ennek oka elsősorban az, hogy a többi megközelítés szerintem nem fedi le igazán a társadalom összes szintjét. Míg a gazdasági és a foglalkoztatási nézőpontok leginkább a munkával és a munkahelyekkel kapcsolják össze az információ szerepét, addig a kulturális definiálás inkább a magánszemélyek életére fókuszál. Ugyan a térszemléletű meghatározás túllép ezen a szegmentáláson, mégis úgy gondolom, hogy túlságosan globális nézetet képez, így nem világítva rá az információ hatásaira a társadalom mélyebb szintjeiben.

Ugyan a technológiai megközelítésnek is megvannak a maga buktatói, véleményem szerint mégis ez az a megközelítés amely legjobban meghatározza az információs társadalom jellemzőit. Emellett úgy gondolom, hogy az információs korszak kialakulása van olyan szoros kapcsolatban a technológia fejlődésével, hogy érvényes legyen az azzal való definiálása.

2. Kérdés:

- Szerinted a Webster által kiemelt 5 szemponton kívül léteznek még további fontos szempontok, amelyek meghatározhatják az információs társadalmat (tehát indokolják, hogy minőségileg más, új társadalomról kelljen beszélnünk)? Mik lehetnek ezek? Miért?

Véleményem szerint a kiemelt 5 szempont mellett még megemlíthető a pszichológiai nézőpont is amennyiben ezt a kulturálistól különböző megközelítésnek tekintjük. Ebben  a tekintetben, az emberek viselkedésében, gondolkodásában és döntéseinek mozgatórugóiban lévő különbségek biztosítják a minőségbeli különbséget a korábbi társadalmi formáktól. 

Emellett azonban nem látok más, az eddigiektől lényegében különböző szempontot, hiszen ezek lefedik az információs társadalomra jellemző legfőbb aspektusokat és jellemvonásokat.

Név: Németh Szilárd 

Szak: Gazdaságinformatikus BSC

A tantárgytól elsősorban azt várom ,hogy szélesítse a látókörömet, úgy, hogy olyan dolgokra világít rá az információs társadalom korával kapcsolatban, melyek számomra nem triviálisak és új információt jelentenek. Emellett még érdekes előadásokat és feladatokat várok, amelyek segíthetik későbbi tanulmányaimat és karrieremet.

Szakdolgozatomat előreláthatólag a vállalat irányítását segítő elemzési feladatkörökkel és módszertanokkal kapcsolatban szeretném írni.

Hobbijaim: Számítástechnika, videojátékok, olvasás, sorozatok és filmek nézése, sportok: foci, síelés, futás.

Munkahely: Schneider Electric