1. Feladat: 

Te mit gondolsz arról, hogy alapvetően milyen a technológia és a társadalom viszonya? Melyik határozza meg melyiket? Miért?

Véleményem szerint egyik sem determinálja a másikat, hanem egyfajta kölcsönhatás áll fent a kettő között. Az egyikben létrejövő változások megfigyelhetőek a másik fejlődésében is, valamint számos esetben elősegítik vagy korlátozzák annak lehetséges működését.

2. Feladat:

A cikkben és az órán bemutatott elméletek közül melyiket találod a leghasznosabbnak? Miért? Hasonlítsd össze az általad kiválasztott elméletet a többivel, írj legalább 3 pozitív érvet az általad választott elmélet mellett és 3 negatívat a többiekkel szemben.

Az információs rendszerek alkalmazásának célja a gazdasgi működés eredményességének és hatékonyságának  javítása, azaz, az üzlezti értékmaximalizálás. A tudományos determinizmusból kiinduló, pusztán statikus, természettudományi logika (adatelemzési perspektíva) szerint felépített rendszerek kudarcra vannak ítélve, mivel nem veszik figyelembe a környezeti struktúra hatásait. Az optimális rendszer felépítéséhez tehát szükséges a társadalomtudományok leíró-elemző metodikáját és dinamikus folyamatait felhasználni.

A SCOT – elmélet lényege, hogy nem foglalkozik a társadalom és a technológia egymásra hatásának sokat vitatott ok-okozati relációjával, hanem a műszaki innovációk részének tekinti az emberi közösségeket, mégpedig a rugalmas technológiaértelmezésen keresztül. A SCOT elmélet legfőbb problémája tehát, hogy a technológia hatásait figyelmen kívül hagyja. Elsősorban a tervezési szakaszra összpontosít, emiatt nem vizsgálja azt, hogyan hat a társadalom a technológia későbbi életciklusaira, úgy mint a növekedési,  telítettségi és a hanyatlási fázisokra. További aggályokat vet fel, hogy egy adott technikai műtárgy jelentésének tulajdonságait  különböző társadalmi csoportok másként értelmezik, így az alkalmazásának kérdései, esetleges problémái nagyban eltérhetnek egymástól. A SCOT filozófiái problémái között tehát az egyik legjelentősebb, hogy magának a fejlesztés mikéntjének dilemmájára nem ad koncepcionális magyarázatot.

Az, hogy egy innovációt elfogadnak, vagy elutasítanak, az a klasszikus diffúziós modellekben annak eredményeként alakul ki, hogy a technotudomány élesen elválik a társadalomtól. A diffúzió elméletnek így az a fő problémája, hogy a hatékony megvalósításhoz nem lehet különválasztani a társadalmi és technikai megközelítéseket. Továbbá a Rogers-féle rendszerben komplikációkat okozhat, hogy az egyén optimális esetben önállóan dönt a megvalósításról és a kivitelezésről, azonban a hatékonyságot torzíthatja a kényszerített/korlátozott döntéshozatal.

Ezzel szemben az ANT paradigmában a szervezetek és a technológia elválasztása érzékelés eredménye, amely viszont ugyancsak társadalmilag konstruált. Az erős konstruktivizmus fontos elven a tökéletes szimmetria, a műszaki, és a társadalmi tényezők között, ezért véleményem ezért az ANT hangolja össze a két perspektívát. Az ANT egyik alapvető tétele, hogy a technikai objektumok folyamatos interakciók során, egymást kölcsönösen formálva alakulna ki és fejlődnek szoci-technikai entitásokká. Tehát az emberi az emberi tényezők a hálózatépítő mivoltukban maguk is a hálózatok által formálódnak. Bár a társadalom természetes állapota a rendezetlenség (entrópia), viszont a rendet a cselekvők véget nem érő aktivitása visz a hálózatba. Beláthatjuk tehát, hogy a leghatékonabb kooperáció társadalomtudományi és természettudományi perspektívában az ANT által jöhet létre.

A tudománytechnológia – elméletek és a gazdaságinformatika kapcsolatrendszerében szükséges a technológiai determinizmustól elmozdulva, a komplexitás és a hálózati fenomenológia kezelésével együtt a társadalmi konstruktivizmus elvét is az ITC alkalmazások elemzésénél figyelembevennünk.